pay it forward

A játékszabályok:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.

2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem. (Nem feltétlenül gasztro-ajándékról lesz szó, de nagy rá az esély.)

3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.

4. Cserébe előre kell "fizetni", mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis ők maguk is megajándékoznak három embert.


most aztán kiderül, hogy van e errefelé három bátor... szóval?

pasta

már régi vágyam volt a home made pasta. irigykedve néztem a mindenféle főzős műsorokban, ahogy mosolygó, vékony nők sitty-sutty csinálják a tésztát minden nehézség nélkül. azt éreztem nekem is kell egy tésztagép. így addig-addig jártam utána, míg a Hunyadi téri piacon sikerült beszereznem az új barátot. azóta nincs megállás, a gép meg én haknizunk. van hogy együtt, van, hogy csak én meg a végtermék a kis dobozkában. ami a legszembetűnőbb különbség, hogy a tészta főzési ideje valóban lecsökkent 2-3 percre, és hát az íz, no mercy. ahogy kenyeret sem veszek jóideje, úgy fest, tésztát sem fogok, hacsak nem a jó öreg napközis kagylótésztára fogok vágyni.

a tészta receptje ahányházannyiszokás dolog, szóval ez itt az én verzióm:

hozzávalók

• 2 egész tojás
• 30 dkg liszt
• 0,5 dl víz
• só
• bors

a lisztet átszitálom, majd beleadom az összes hozzávalót, és szép, fényes, kemény tésztát gyúrok belőle. felhasználás előtt fél-egy órát pihentetem a hűtőben, majd hat darabba szedem, kukacformára gyúrogatom őket, és kinyújtom a géppel. ha olyanom van, simán csak a széles metéltvágóval összevágom a lapokat, ha meg olyanom van, nem vágok semmit. lisztes deszkára teszem, a feléig megkenem tojással, kis kupacokat halmozok rá, pl. friss kecskesajtból, olyan 2 centi távolságra egymástól, és fél centire a tészta szélétől. majd ráhajtom a másik felet és a kupacok között óvatosan lenyomogatom. derelyevágóval kockákra vágom és forró vízben 3 perc alatt megfőzöm. ezt ha akarom, már raviolinak is hívhatom.

bagel

a bagel, márha a New York Bagel Co.-nak hinni lehet, eredetileg Bécsben született. mégpedig a jó udvari bécsi pék egy lengyel király tiszteletére fejlesztette a gyűrű formát az 1630-as években. azért, hogy ezzel is kifejezze a háláját a király iránt, aki megóvta osztrák sógorainkat a töröktől (mint oltalmazó gyűrű), később gyermekágyas anyáknak adták ajándékba, a születés és a szülés nagyszerűségére utalva (kis lukon át a nagyvilág. heh. elég vicces ötlet). a lengyelektől járta be kelet-európát, lett népszerű oroszországban, ahol a nagy szerencse jelképe lett, és dalocskát is írtak hozzá. az 1800-as években az USA-ba vándorló kelet-európai emigránsok tették világhírűvé.

én először a New York Bagel nevü büfében találkoztam vele, amit, mióta megszünt hiányolok, csakúgy, mint a Dounkin Donouts-ot vagy a Wendy's-t. (tényleg, vajon miért mentek ezek a helyek tönkre?) a lényeg a lényeg, a bagelt lehet enni frissen, másnaposan, pirítva, natúrban, sajtkrémmel és eperrel, meg ahogy jól esik. általában 5 fő íz a meghatározó: natúr, fahéjas mazsolás, pirított hagymás, szezámmagos, sokmagos. az arabok előszerettettel tesznek rá egy zathar nevű szezámmagos fűszerkeveréket.

hozzávalók:

• 1,5 dl langyos víz
• 2 teáskanál cukor
• 2 teáskanál joghurt
• 2 teáskanál só
• 1/2 friss élesztő
• cc 40 dkg liszt
• egy tojás sárgája

az élesztőt a vízbe morzsolom, majd simára keverem a joghurttal és a cukorral, és felfuttatom. hozzáadom lassan az átszitált lisztet, majd addig gyúrom, míg ruganyos tészta nem lesz belőle. ekkor hozzádom a sót, és átgyúrom. majd kelni hagyom, amíg a duplájára nem kel. ekkor átgyúrom, kipofozva belőle az összes levegőt, majd újra megkelesztem a duplájára.
amikor másodszor is megkelt, 8 egyenlő részre osztom a tésztát, és lisztes deszkán cc 0,5 cm vastag téglalapokat nyújtok belőlük. ezeket a hosszabbik élük mentén feltekrem, gyűrűbe formázom. lisztes deszkán vagy sütőpapíron újabb 30-40 percig kelesztem őket. közben két kiskanál cukorral vizet forralok egy nagy lábosban. miután megkeltek a bagelek 1,5 percre a forró, lobogó vízbe teszem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsibe szedem át. a tojássárgáját alaposan elkeverem, és a félkész bageleket megkenem vele. előmelegített sütöben cc 20 perc alatt készre sülnek.

sülve főve II.

régi adósság a főve rész a sülve főve I. postból. szóval akkor jöjjön a minestróne.
amit azért tudni lehet erről a levesről, ami nekem abszolút kedvencem. olasz paraszt étel, amibe néhol rizst, néhol ravilolit, néhol meg semi nem főznek. magában is kiadós, nem kell bele tészta, szerintem, a sok bab miatt, simán megállja a helyét főételként is.

hozzávalók

• 4-5 szem érett paradicsom
• 1/2 bögre fejtett bab
• 3 nagy sárgarépa
• 1/4 fej kelkáposzta
• 1 kis zellergumó
• 1 kisebb fehérrépa
• 1 bögre zöldborsó
• 1 kis cukini
• 1 nagy salotta hagyma
• 20 dkg ceruzabab
• olivaolaj
• só
• bors
• lestyán
• zsálya
• bazsalikom
• kakkufű
• oregánó
• fokhagyma
• 1 liter víz
  

a zöldségeket (mindet, kivéve a fejtett babot) apró kockákra vágom. nagyobb fazékban két evőkanál olivaolajat felhevítek, megfuttatom rajta a hagymát, és a fűszereket, majd rádobom a zöldségeket, és kicsit megpirítom, ezután sózom, és felöntöm a vízzel. lassú tüzön cc 1,5 órán át lefedve főzőm. friss kenyérrel a tetjén reszelt parmezánnal tálalom.

dolci avagy a tejszín dícsérete

újabb melós hétvége Svájcban, és most sütirecept jár mellé. a Chocolatte Dolci, ami egy szuper krémes, szuper csokis szuper, amellett, hogy igazi kalóriaorgia, a hajnali három órás szakadatlan esöt is képes volt feledtetni. boldogan faltuk mind. Giuseppe, a téglagyári szakács ott csinálta a helyszínen titokban.

a dolcinak - illetve ahogy a magyar kollégák ejtették Dólcsinak - négy fontos összetevöje van. az egyik a csokis piskóta, a másik a csokismousse, a harmadik a tejszín a negyedik pedig a jó olasz meggylikör. szóval hedonizmusa javaból, nincs ezen kérem itt mit szépíteni.

szóval akkor a recept.

hozzávalók:

• 0,5l sűrű tejszín
• 6 tojás
• 1 tábla keserű csoki (70-80% os a legjobb)
• 2-3 evőkanál kakaópor
• 0,5 dl meggylikőr
• 1 csomag sütőpor
• 12 evőkanál cukor
• 2 teáskanál porcukor
  
• 6 evőkanál liszt
  
• só
• víz
• 10-15 szem magozott meggy (befőtt is jó)
  

6 tojást szétválasztok, a sárgáját simára keverem a 6 evőkanál cukorral és egy csipet sóval. a lisztet átszitálom, összekeverem a sütőporral és a kakaóval majd simára keverem a tojásos cukorral. a 6 tojás fehérjét kemény habbá verem, és fakanállal, hogy nehogy összetörjön a litsztes keverékhez adom, és finoman összekeverem. sütőpapírral kibélelt tepsibe rakom a kész masszát és előmelegített sütőben tűpróbúig sütöm. ez a piskóta lesz a Dolci alapja.
a vizet a maradék cukorral alaposan elekeverem, összeforralom, míg szirup nem lesz belőlle, majd a kész piskótára locsolom.
a csokoládét vízgőz felett megolvasztom, hozzáadom a meggylikőrt, belekeverek 2,5 dl tejszín keményre vert habját hozzáadom. a maradék tejszínt a porcukorral keménz habbá verem.
és akkor most jön a rétegezés. a piskótát kétfelé vágom. az első lapot egy mélyebb tálba teszem, megkenem a csokimoussel, majd egy vékony réteg tejszínhabbal. 10-15 meggyszemet rápakolok, majd jön a második piskóta rész, a csoki mousse második fele, és a maradék (rengeteg) tejszínhab. a kész Dolcit alaposan lehűtöm. fogyasztás előtt olyan 2-3 órával praktikus elkészíteni, hogy legyen ideje megdermedni.